Babafészkelő workshop beszámoló

 


Nem is tudom már, melyik csoportban bukkantam rá, de lényeg, hogy ha keresnéd, itt találod meg, amiről most szó lesz: http://www.babafeszkelo.hu/ 

Szóval voltam tegnap ezen az egy napos workshopon, ahol kifejezetten a lombikra készültünk fel egy női jóga oktatóval, aki nem mellesleg lombikos anyuka is. Fent van néhány videója itt is, nagyon szuperek: Nőijóga Babafészkelő csatorna.

Nagy élmény volt együtt tölteni a napot 5 olyan nővel, aki előtt az ég világon semmi sem ciki abból, amiket érzek, gondolok, megélek, vagy vizsgálati eredményként kapok. Az amúgy a témához oly szorosan kötődő szégyenérzet abban a pillanatban foszlott ott semmivé, amikor a bemutatkozó körben az egyik társunk elkezdte mesélni a saját sztoriját. Vadul bólogattunk egymás történeteire és feltörő érzéseire. Nem is tudom szavakkal átadni, mennyire megnyugtató egy ilyen közeg - főleg ha évek óta élsz szégyenérzettel azért, mert nem szültél még gyereket. 

Ebédszünetben beültünk egy kis kajáldába és elment az asztalunk mellett egy kismama, hatalmas pocakkal. Nekem az ilyesmi mindig nehéz. Mindig olyan kívülállónak, olyan kevesebbnek érzem magam egy kismamával egy térben. De akkor ott azokkal a nőkkel egy asztalnál ülve úgy éreztem, mintha védőburok venne körül. Eddig voltak az anyukák, a nagy "Ők" csoport és voltam én, a kiszorult, a nem-klub-tag. Most pedig volt egy "mi", ami védett. Nem voltam egyedül. Ezen a napon nem voltam én senkinél se kevesebb azért, mert még nem sikerült teherbe esnem.

Egyszerre volt praktikus és mégis nagyon érzelmes az egész. A jóga és a meditáció eddig is a szerelmem volt, de most megtanultam azt is, milyen gyakorlatok jók a ciklus első és a második felére, illetve mi legyen a jógával a beültetés után. Jól esett a testemnek a sok csípőnyitás, a sok gyengéd mozgatás. Sok új infó nem volt magáról a lombik folyamatról, hiszen már annyi mindent összeolvastam, de aki most készül az elsőre, annak jól esik ha egyben szépen meghallgatja. Egy pillanatig sem unatkoztam.

A legjobb az egészben talán mégis az Erából, az oktatóból áradó szeretet és optimizmus volt. Azt hittem, azért lesz reménykeltő, mert ott lesz majd hús-vér valójában valaki, akinek sikerült. De sokkal inkább a személyisége, kisugárzása volt nagyon megnyugtató és reménykeltő. Eleve nagyon szeretem az olyan embereket, akik a versenyszférából nyergeltek át egy spirituálisabb karrierre, mert többnyire megtartják a racionalitást, a rendezettséget, és ezért az érzelmi és spirituális mondanivalójuk is nyugodtabb alapokon áll és számomra hitelesebb. Era személyében a hozzáértés és az őszinte adni-vágyás találkozott és mi csak úgy sütkéreztünk benne. Feltöltött. Szívesen maradtam volna még.

Nagyon jó volt a végén babaváró vezetett meditációval zárni a jóga gyakorlást. Jól esett kismamaként elképzelni magam. Néha hallgatok itthon kismamáknak szóló vezetett meditációkat is, hogy készüljek, hogy a vágyott állapotra hangoljam teremtő elmémet - de közben néha úgy érzem, csalok. Na, itt nem éreztem úgy. Itt az volt a feladat, hogy képzeljem el. Hát, ment is! Gyakorolni fogom!

Nem tudom, mikor lesz ilyen megint, de nagyon ajánlom mindenkinek, aki lombikra készül. Ha "jógás-típus", akkor azért, ha meg nem, akkor meg azért! Nekünk is a babához való úton jött szembe a jóga, előtte alig találkoztunk vele. De most már alig várjuk, hogy majd babás jógára is járjunk vele



Megjegyzések