Azt hinnéd, mese, de igaz történet. A 127 óra című film és könyv egy adrenalin-függő hülyegyerek sztorija, aki egyedül kalandozva beszorul egy kanyonba. Az egyik karját beszorítja egy hatalmas szikla és 127 órát, vagyis kb 4 napot tölt egyedül, egyre közelebb a halálhoz. A megoldás igazából első perctől egyértelmű: a bicskájával le kell vágnia a saját karját.
Képtelenség. Mégis megtette. Hogy miért, az a filmben és a könyvben is megindítóan meséli el: félig elvesztve az eszméletét víziója támad. Egy kisfiút lát maga előtt. A saját kisfiát, aki még meg sem született, akinek még az anyukáját sem ismeri. De mégis ott és akkor olyan valóságos volt, hogy a vízió adta erővel, a kisfiúért, a kisfiáért megtette. Levágta a saját karját. Kiszabadult. Eljutott gyalog egy olyan pontig, ahol már jártak turisták, akik helikoptert hívtak és kórházba vitték. Megmenekült.
Évekkel később valóban megszületett a kisfia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése